magyar English
Akadálymentes verzió
Nyitólap > Hírfolyam > Milyen intézkedéseket hoz az...

Milyen intézkedéseket hoz az EU az éghajlatváltozás ügyében?

A Föld éghajlatának folyamatban lévő változásai átalakítják világunkat. A mérések kezdete óta az elmúlt két évtizedben lehettünk tanúi a 18 legmelegebb évnek, és mind Európában, mind másutt egyre gyakoribbak a szélsőséges időjárási események, így például az erdőtüzek, a hőhullámok és az árvizek.

A tudósok arra figyelmeztetnek, hogy ha nem lépünk fel sürgősen, a globális felmelegedés következtében az átlaghőmérséklet 2060-ra valószínűleg több mint 2 °C-kal fogja meghaladni az iparosodás előtti szintet, és az évszázad végére akár 5 °C-os emelkedés is elképzelhető.

Egy ilyen mértékű globális felmelegedés pusztító hatást gyakorolna a természetre: számos ökoszisztémában visszafordíthatatlan változásokat idézne elő és ezáltal jelentősen csökkentené a biológiai sokféleséget. A magasabb hőmérsékletek és az intenzívebbé váló időjárási események emellett hatalmas költségekkel járnak majd az EU gazdasága számára, és megnehezítik az országok számára az élelmiszertermelést.

Az éghajlatváltozás globális probléma, amely globális fellépést igényel. Az EU elkötelezett a globális ambíciószint növelése mellett és élen járva mutat példát e téren.

Az EU részes fele a Párizsi Megállapodásnak, amelynek célja a globális felmelegedés jóval 2 °C alatt tartása, illetve lehetőleg 1,5 °C-ra korlátozása.

Az uniós országok jóváhagyták azt a célkitűzést, hogy a Párizsi Megállapodással összhangban 2050-re el kell érni a klímasemlegességet.

Az EU válasza az éghajlatváltozásra

Az EU nagyratörő intézkedéseket és célokat irányzott elő üvegházhatásúgáz-kibocsátásának csökkentését illetően, így például kibocsátási célértékeket határozott meg gazdaságának kulcságazataira vonatkozóan.

A 2020-ra teljesítendő célok

A 2008-ban elfogadott első uniós éghajlat- és energiapolitikai intézkedéscsomagban 2020-ig megvalósítandó célok szerepelnek. Ezek a következők:

  • az üvegházhatású gázok kibocsátásának 20%-kal való csökkentése (az 1990-es szinthez képest)
  • a megújuló energia arányának növelése 20%-ra
  • az energiahatékonyság fokozása 20%-kal

E célok érdekében az EU létrehozta, majd megreformálta az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszert, amelynek célja az üvegházhatású gázok kibocsátásának, és ezen belül is elsősorban az energiaigényes iparágakból és az erőművekből származó kibocsátásnak a csökkentése. A közös kötelezettségvállalási rendelet keretében a jogalkotó nemzeti kibocsátási célértékeket határozott meg az építőipari, a közlekedési és a mezőgazdasági ágazatra vonatkozóan.

Az EU már most túlteljesítette ezeket a célértékeket. 2018-ra az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 23%-kal csökkent, amely érték két százalékponttal nagyobb az eredeti, 20%-os célértéknél.

A 2030-ra teljesítendő célok

2014-ben az EU elfogadta a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keret, amely még ambiciózusabb célértékeket határoz meg a 2021–2030-as időszakra. E célértékekkel az EU vállalta, hogy 2030-ig az 1990-es szinthez képes legalább 40%-kal csökkenti üvegházhatásúgáz-kibocsátását.

A keret az arra irányuló szakpolitikákat és célokat összesíti, hogy az EU gazdasága és energiarendszere versenyképesebbé, védettebbé és fenntarthatóbbá váljon. Emellett a kerettel a jogalkotó megreformálta az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszert, szabályokat fogadott el a nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozóan, valamint hangsúlyozta, hogy nemzeti energia- és klímatervekre és hosszú távú stratégiákra van szükség.

Közelmúltbeli szakpolitikai intézkedések

A célértékek elfogadását követően az EU olyan intézkedéseket hozott és olyan tevékenységekbe kezdett, amelyek a célértékek teljesülését hivatottak elősegíteni. Az alábbiakban ismertetünk néhány, a közelmúltban elfogadott jogszabályt.

Körforgásos gazdaság

2019 májusában az EU betiltotta az egyszer használatos műanyagtermékeket. E tilalommal az EU szigorúbb szabályokat határozott meg azon termék- és csomagolástípusok esetében, amelyek az európai tengerpartokat szennyező tíz leggyakoribb hulladékfajtát képezik. Az új szabályok tiltják egyes olyan eldobható műanyagtermékek használatát, amelyek alternatív termékekkel helyettesíthetők.

2018 májusában az EU új szabályokat fogadott el a hulladékgazdálkodásra vonatkozóan, és jogilag kötelező erejű célértékeket állapított meg az újrafeldolgozást illetően. Ezek a célértékek a települési hulladékra, a csomagolóanyagok újrafeldolgozására, valamint a hulladéklerakókra vonatkoznak.

A közlekedésből származó szén-dioxid-kibocsátás

2019 áprilisában az EU szigorúbb kibocsátási határértékek bevezetéséről döntött, amivel azt kívánja elérni, hogy 2030-tól kezdődően az új személygépkocsik a 2021. évi szinthez képest átlagosan 37,5%-kal, az új kisteherautók pedig 31%-kal kevesebb szén-dioxidot bocsássanak ki. Az ezt megelőző időszakban, 2025 és 2029 között 15%-kal kell csökkennie a személygépkocsik és a kisteherautók szén-dioxid-kibocsátásának.

Az EU 2019 júniusában új határértékeket fogadott el a tehergépjárművekre és egyéb nehézgépjárművekre vonatkozóan is. Az új szabályok értelmében a gyártóknak 2025-től a 2019-es szinthez képest átlagosan 15%-kal, 2030-tól pedig 30%-kal kell csökkenteniük az új tehergépjárművek szén-dioxid-kibocsátását.

A tiszta energiáról szóló csomag

Az EU a tiszta energiáról szóló csomag keretében új jogszabályokat fogadott el:

  • az energiahatékonyságról szóló módosított irányelvet
  • a megújuló energiáról szóló módosított irányelvet
  • az irányításról szóló rendeletet

Ez az intézkedéscsomag kulcsfontosságú a 2030-ra kitűzött éghajlat- és energiapolitikai célok megvalósítása szempontjából, és olyan együttműködési és ellenőrzési mechanizmusokat határoz meg, amelyeket az uniós tagállamoknak az energiaágazatban kell alkalmazniuk.

Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere

2018 februárjában az EU módosított szabályokat fogadott el az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerre vonatkozóan. A 2005-ben létrehozott rendszer a világ első jelentős szén-dioxid-piaca volt, és a mai napig a legnagyobb ilyen piac. A kibocsátáskereskedelmi rendszer keretében felső határérték vonatkozik a nehézipar és az erőművek CO<>2-kibocsátására. Az engedélyezett teljes kibocsátásmennyiség engedélyek formájában kerül szétosztásra a vállalkozások között, amelyekkel azok kereskedhetnek.

2019 decemberében az EU és Svájc megállapodott abban, hogy összekapcsolják kibocsátáskereskedelmi rendszereiket. Ez a megállapodás kölcsönösen előnyös lesz az EU és a Svájci Államszövetség számára, mivel a korlátozási és kereskedelmi rendszerek összekapcsolásának köszönhetően több kibocsátáscsökkentési lehetőség állhat majd rendelkezésre, a kibocsátáskereskedelem pedig költséghatékonyabbá válhat.

Földhasználat és erdőgazdálkodás

2018 májusában megállapodás született arról az új rendeletről, amellyel az EU hatékonyabbá kívánja tenni a földek és az erdők védelmét és a velük való gazdálkodást. E rendelet révén a földhasználatból, földhasználat-megváltoztatásból és erdőgazdálkodásból származó üvegházhatásúgáz-kibocsátások bekerültek a 2030-ig tartó időszakra szóló éghajlat- és energiapolitikai keretbe.

Az EU hosszú távú klímastratégiája

Az uniós vezetők 2019 decemberében jóváhagyták azt a célkitűzést, hogy az EU 2050-re klímasemlegessé váljon. Lengyelország egyelőre nem tudott kötelezettséget vállalni e célkitűzés megvalósítására, és az Európai Tanács 2020 júniusában vissza fog térni e kérdésre.

Az állam- és kormányfők egyúttal arra kérték a Tanácsot, hogy gondoskodjon az európai zöld megállapodással kapcsolatos munka továbbviteléről.

Az uniós vezetők elismerték: annak érdekében, hogy a klímasemlegességre való áttérés költséghatékony, valamint társadalmilag kiegyensúlyozott és igazságos módon menjen végbe, támogató keretet kell létrehozni, amely tekintettel van az eltérő nemzeti körülményekre. A következő hosszú távú uniós költségvetés – az úgynevezett többéves pénzügyi keret, amelyről jelenleg folynak a tárgyalások – jelentős hozzájárulást fog biztosítani az éghajlat-politikai intézkedésekhez. A Méltányos Átállást Támogató Mechanizmus azoknak a régióknak és ágazatoknak a támogatása érdekében jön majd létre, amelyeket a leginkább érint az átmenet.

Az uniós vezetők ugyanakkor hangsúlyozták, hogy garantálni kell az energiabiztonságot, és tiszteletben kell tartani minden uniós ország azon jogát, hogy saját energiaszerkezetéről – és azon belül a nukleáris energiáról – , valamint a legmegfelelőbb technológiai megoldásokról is maga döntsön. Rámutattak továbbá, hogy a klímasemlegességi célkitűzést az EU versenyképességét elősegítő módon kell megvalósítani. Az Uniónak szükség esetén ki kell dolgoznia azokat az intézkedéseket, amelyek a WTO előírásaival összhangban biztosítják a kibocsátásáthelyezéssel szembeni fellépést.

Az uniós vezetők felkérték a Bizottságot, hogy 2020-ban a lehető leghamarabb készítsen javaslatot az EU hosszú távú stratégiájára vonatkozóan, hogy azt a Tanács elfogadhassa és benyújthassa az UNFCCC titkárságának a Párizsi Megállapodásban előírtak szerint.

Az uniós környezetvédelmi miniszterek a Bizottság javaslata alapján 2020 márciusában elfogadták az EU hosszú távú klímastratégiáját.

Az Európai Tanács továbbá felszólította a Bizottságot, hogy alapos hatásvizsgálatot követően dolgozzon ki javaslatot az EU 2030-ra teljesítendő, a Párizsi Megállapodás szerinti nemzetileg meghatározott hozzájárulásának naprakésszé tételére vonatkozóan.

Milyen intézkedéseket hoz az EU az éghajlatváltozás ügyében?

Forrás: https://www.consilium.europa.eu/hu/policies/climate-change/

vissza  
Hírlevél
E-mail: 
Név: